Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1090 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1081-1090
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1990. február folyamán

Nemcsak új magyar nyelvű politikai és ifjúsági lapok indultak, hanem szaklapok is. Ilyen A Mi Kutyánk, az Ebtenyésztők Kovászna Megyei Egyesületének havi képeslapja (Sepsiszentgyörgy). Sajtótörténeti érdekesség ez a szaklap, akkor is, ha mindössze két számot ért meg: 1. sz. 1990. jan./febr.- 2. sz. márc./ápr. Felelős szerkesztő: Deák Károly,

0. szeptember 22.

Az első húsz év (Megjelent)
Fennállásának huszadik évfordulóját egy könyv kiadásával is ünnepli a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, amelyet ma 18 órakor mutatnak be a Székely Nemzeti Múzeumban. Fekete Réka Táncbeszéd című beszélgetőkönyvében közel negyvenen vallanak az együttes munkájáról.
Tegnap hivatalosan is elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes hat napon át tartó huszadik születésnapi ünnepsége a Székely Nemzeti Múzeumban — mert ha e két évtized alatt nem került saját székházuk, méltó helyet kellett találniuk a sokakat vonzó rendezvénynek — az együttes fennállása óta tartott bemutatói, az általuk szervezett különféle találkozók plakátjaiból, illetve az utóbbi években a Henning János által a táncegyüttes és az M Stúdió előadásairól készített fotókból nyílott kiállítással. Huszadik születésnapját ünnepli a Háromszék Táncegyüttes, de gyökerei a vadrózsás időkbe, az erdélyi nagyvárosokból a Székelyföldre kiszorított táncházas évekre nyúlnak vissza, ezt a köszöntőbeszédeket mondók mindenike — Vargha Mihály múzeumigazgató, Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője, Tamás Sándor, a társulatot fenntartó megyei önkormányzat elnöke — hangsúlyozta. Miként azt is, hogy ha húsz évekkel ezelőtt műfajon belüli rendszerváltást hozott az együttes, most egy korszak zárult le a társulat életében — s természetszerűleg újabb kezdődik. Addig is a járd ki, lábam, járd ki most jegyében nagyszerű koncerttel zárult a tegnapi este, Gázsa és zenekara húzta a talpalávalót, s táncra perdült a rozsdás csontú egykori táncházastól az alig totyogó utánpótlásig mindenki.
Táncbeszéd
(részlet a könyv előszavából)
Szomjunkat olthatjuk, ha vizet iszunk, de azt a természetes éhséget, mely hagyományos népi kultúránk megismerésére irányul, csak az csillapíthatja, ha minél közelebb kerülünk hozzá. Ennek a gondolatnak legszebb és legtalálóbb megfogalmazását Kodály Zoltántól ismerjük, aki szerint: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Egy évforduló ürügyén éppen erről az igyekezetről tartom érdemesnek szólni, miszerint egy nemzedék úgy kezdett hozzá a kodályi gondolat érvényesítéséhez, hogy először megszerezte magának a népzenéből és néptáncból fakadó életérzést, majd rájött, annyira jól érzi magát benne, hogy ennek a kultúrának a művelése, tanítása és további megismerésére irányuló törekvése életformájává vált. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes létrehozásában ugyan szerepet játszott az is, hogy alakulása egybeesett az 1989 utáni szellemi nyitással, de megvalósítása nem lett volna lehetséges, illetve nem azt az irányt vette volna, ami valóban az értéket képviseli, ha nincsenek olyan fiatalok, akik az 1970-es évek végén alakult táncházakban, falujárások alkalmával már korábban megmártóztak a hagyományos népi kultúra szépségeiben és rejtelmeiben, megfertőződtek apáink zenéjével, táncával, és megérezték azt a szomjúságoltó érzést, amiről előbb szóltam. (...)
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

1990. február 19.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége II. konferenciáját Nagyváradon tartotta febr. 19-én, elfogadott egy közös nyilatkozatot és működési szabályzatot. Sikli László tartott bevezetőt, majd Fodor József főjegyző a nagyváradi római katolikus püspökség 1945-1990 közötti történetét, anyagi veszteségeit vázolta fel. 1953-ban a püspökség értékes festményeit vitték el, 1955-ben lebontották a Kálvária templomot, 1962-ben elvitték a püspökség és a káptalan teljes levéltárát, 1963-ban a városnak adományozta a hatalom a püspöki palotát, 1962-ben elvittek 36 olajfestményt és 213 metszetet, 1973-ban a püspökség könyveit és a plébániák irattárát is elvitték, 1975-ben elvették a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmári, dr. Szabó Árpád a temesvári római katolikus egyházmegye sorsáról szólt, dr. Szabó Árpád az unitárius egyházról, Deák Ödön az evangélikus egyházról. Elfogadták a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége működési szabályzatát. Megválasztották a vezetőséget, elnök Tőkés László temesvári református lelkész, titkárai: Sikli László szilágysomlyói római katolikus pap, Czirják Árpád kolozsvári római katolikus pap, Vetési László kolozsvári református lelkész. /Barabás Zoltán: "Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Előzmény: első konferencia: jan. 24-én.

1990. szeptember 14.

A Hunyad Megyei Hírlap (Déva) a 30. lapszám után aug. 31-én megszűnt. Varga Károly geológus, a lap főszerkesztője, az RMDSZ Déva városi szervezetének elnöke keserűen jegyezte meg, hogy a megye lakossága nem vette a lapot, nem volt elég előfizető /Vajdahunyadon 32, Déván 160, Csernakeresztúron 100 előfizető volt/. Igaz, a postán nem lehetett a lapra előfizetni. Varga Károly belátta, hogy a politikai lapra nincs igény, ezért szórakoztató, magazinszerű lapot fog indítani keresztrejtvényekkel. /Deák Levente: Egy lap megszűnése, és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1990. szeptember 20.

Déván 1958-ban megszüntették a magyar középiskolát és most, 32 év után újból született magyar középiskola Déván 2. Számú Elméleti Líceum néven, Széll Zoltán matematikatanár lett az igazgató. /Deák Levente: Tanévnyitó ? 32 év után ? a dévai magyar nyelvű líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1991. március 8.

Gyimesbükköt negyven éve csatolták Bákó megyéhez, az erőszakos beolvasztás céljából. 1963-ban egyik napról a másikra a község iskoláiban át kellett térni a magyarról a román nyelvre. Az osztálytermekben kiírták, hogy a szünetben sem szabad magyarul beszélni, a román tanárok a magyar beszédért pofonokat osztogattak. 1974-ben, amikor ez szinte lehetetlennek látszott, Dani Gergely plébános új templomot építtetett. Dani Gergely a sok meghurcolás következtében az oltár előtt esett össze és halt meg. Utóda, Vass Vincze plébános tovább vitte az ügyet. Gyimesbükknek 5600 lakosa van, tájegységileg a Gyimesekhez, Gyimesalsólokhoz, Gyimesközéplokhoz tartozik. Gyimesbükk a következő falvakat foglalja magába: Gyimes, Bükk, Bálványos, Rakottyás, Tarhavas, s még néhány kisebb patakvölgy. Nemzetiségi megoszlása: 70 százalék magyar, 30 százalék román. 1989 után Deáky András igazgatóval az élen a község lakói kérték a magyar oktatás visszaállítását a község hét iskolájában, ez három iskolában megvalósult. Ugyancsak kérték, hogy Gyimesbükk visszakerülhessen Hargita megyéhez. Erre heves sajtókampány indult ellenük a Desteptarea című megyei lapban. Deákyt rendszeresen támadja a helyi román sajtó. /Máthé Éva: Végvárak - és légvárak. Egy magyar szó - öt lej büntetés. = Valóság (Bukarest), márc. 8./

1991. július 18.

Nem kerültek elő Hunyadi János Zajkány faluban álló emlékművének tönkretevői, tájékoztatta az újságírót Hunyad megye helyettes főügyésze. Az emlékművet június 13-án ledöntötték. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékműnek a magyar felirattal ellátott középső részét a múzeumba szállíttatja, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. /(Deák Levente): Egyelőre gyanúsítottak sincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. július 18.

A Hunyadi János zajkányi emlékművét tönkretevő tettesek nincsenek meg, közölte a Hunyad megyei ügyészség helyettes főügyésze. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékműnek csak magyar felirattal ellátott középső részét múzeumba szállíttatja, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. /Deák Levente: Egyelőre gyanúsítottak sincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. júl. 18./

1992. november 26.

Dumitru Cioflina altábornagy, román vezérkari főnök Deák János altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett. A katonák együttműködése példa lehetne a politikusok számára, jelentette ki Cioflina. /Népszabadság, nov. 27./

1993. március 9.

Deáky András Gyimesbükk RMDSZ elnöke cáfolta Adrian Paunescu szélsőséges, fasiszta lapjában, a Vremea-ban márc. 4-én megjelent Vasárnap Gyimesen /Bákó megyében/ kitört az RMDSZ és Magyarország háborúja Románia ellen című cikkét. Pontról pontra cáfolta a lap állításait, nem igaz, hogy aláírásokat gyűjtött a független "Székely-Magyarország" létrehozása érdekében. A cikk célja az uszítás volt. /Deáky András Gyimesbükk község RMDSZ elnöke: Nincs háború a Gyímesekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

1993. március 9.

Beke György kelt Molnár Gusztáv, a Budapestre áttelepült "egyik legjelentősebb sorspolitikus" védelmére. Molnár Gusztáv mindig szembenállt a diktatúrával, titkosrendőrök figyelték, amikor még Romániában élt. Molnár Gusztáv az önrendelkezés híve. Kiss Gy. Csaba a Közép-Európa Intézet új igazgatója leirredentázta a magyar nemzeti felelősség szószólóját, Molnár Gusztávot. Kiss Gy. Csaba elhatárolta magát attól a politikai irányvonaltól, amelyet Molnár Gusztáv képvisel, mert ez a békés irredentának a megjelenítése. /Új Magyarország, 1992. dec. 4./ Fájdalmas, hogy amikor a kisebbségi sorskérdések közös megoldásáról kellene gondolkodni, akkor Molnár Gusztávnak az irredentizmus vádja ellen kell egyik kollégájával szemben védekeznie. Ilyen alapon le lehetne irredentázni, írta Molnár Gusztáv a Limesben Pierre Béhart, aki a jövőt a dunai föderációban látja, a párizsi Méray Tibort, a budapesti Glatz Ferencet vagy a New Yorkban élő Deák Istvánt. /Beke György: Békés irredentizmus? Bántó címkézés. = Új Magyarország, márc. 9./

1993. július 25.

Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

1994. január 6.

A csíkszeredai Juliánus Alapítvány minden évben díjjal tünteti ki azokat, akik a szórványmagyarságért a legtöbbet tették. Idén többek között Györgydeák Lajos plébános a moldvai csángó gyermekek anyanyelvi oktatásáért, Vetési László református lelkész a szórványszolgálatért, dr. Vinczeffy Zsolt gödöllői egyetemi tanár a romániai magyar felsőfokú távoktatás létrehozásáért kapta a Juliánus-díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1994. március 9.

Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1994. március 17.

Birtalan József karnagy sorolta, hol lépett fel sikerrel a marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus kórusa. Szlovákiában a IX. Kodály Napok kórusfesztiválján léptek fel Galántán, majd Deákiban, a legrégebbi szlovákiai római katolikus templomban. A Cantemus első nyilvános szereplése 1990-ben volt, a Vártemplom fennállásának 500. évfordulójára rendezett ünnepségen léptek föl. 1991-ben volt az első magyarországi turnéjuk, Kecskeméten, Esztergomban és Debrecenben léptek fel. Franciaországban is jártak. 1992-ben a XI. Nyárádmenti Kórustalálkozó következett, de a következő időszak is eseménydús volt. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1994. május 10.

Györgydeák Lajos plébános, a Domokos Pál Péter Alapítvány vezetője elmondta, mennyi figyelmet, megértést kíván a moldvai csángó gyermekek erdélyi iskoláztatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1994. november 22.

Jelenleg száznegyven moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában az általános iskolában, az Illyés Alapítvány és a katolikus egyház támogatásával. Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános kezdettől fogva támogatta a csángó gyermekeket. /Új Magyarország, nov. 22./

1994. december 13.

A csángó sorsról szóló film szerepelt a televízióban: Budapesten bemutatott Csángó Kánaán című filmet /szerkesztő: dr. Majos Árvácska/. Jelenleg 140 moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában, mondja el Györgydeák Lajos atya, de mi lesz velük, erre kell választ adni. Nincs egy felépülő rendszer, nincs pontosan meghatározott cél. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1994. december 30.

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

1995. augusztus 8.

A protokollalap kezelésére létrehozott új kormányszerv, mint új tulajdonos Kolozsváron is működésbe lépett, hogy egyes ingatlanok rendeltetését megváltoztassa. Funar polgármester aug. 4-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, mert a prefektúra, a protokollalap meg akarja szerezni az RMDSZ Fürdő utcai székházát. Funar nem ajánlott fel cserébe más épületet. Az RMDSZ-nek öt évre szóló bérleti szerződése van a Fürdő utcai székházra. Funar hallani sem akar arról, hogy esetleg az RMDSZ átköltözne a Deák Ferenc utcai kaszinó-épületbe. /A piszkos munkát Funarra bízták. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1995. augusztus 8.

A protokollalap kezelésére létrehozott új kormányszerv, mint új tulajdonos Kolozsváron is működésbe lépett, hogy egyes ingatlanok rendeltetését megváltoztassa. Funar polgármester aug. 4-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, mert a prefektúra, a protokollalap meg akarja szerezni az RMDSZ Fürdő utcai székházát. Funar nem ajánlott fel cserébe más épületet. Az RMDSZ-nek öt évre szóló bérleti szerződése van a Fürdő utcai székházra. Funar hallani sem akar arról, hogy esetleg az RMDSZ átköltözne a Deák Ferenc utcai kaszinó-épületbe. /A piszkos munkát Funarra bízták. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1995. december 30.

A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.

1996. január 4.

December végén osztották ki a csíkszeredai Julianus Alapítvány hagyományos évi díjait. Az alapítvány a szórványmagyarság megerősítését tekinti legfontosabb feladatának. Az idei kitüntetettek: Deáky András gyimesbükki tanár, Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános, aki segítette a különböző oktatási formák létrehozását, Kövesdi Kiss Ferenc marosvásárhelyi nyugdíjas tanár, aki fáradhatatlanul járta a nyárádmenti falvakat, négy évtized alatt közel félszáz falumonográfiát készített, Balogh Júlia, a Duna TV szerkesztője és Beke György író, aki betegsége miatt nem tudott Budapestről Csíkszeredára utazni. Beder Tibor, az alapítvány elnöke elmondta, hogy életműveket jutalmaznak. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke magánszemélyként vett részt a díjak kiosztásánál, beszédében kiemelte, hogy az anyaországi magyarságnak nemzeti érdekei érvényesítésénél jobban össze kellene tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. július 25.

1994 tavaszán a nagykárolyiak a II. Mátyás-napok rendezvényein in memoriam Babrik József-műsorral léptek föl. Deák Endre emlékezett a jóbarátra, fájdalmasan korai halála negyedszázados évfordulóján. Babrik József az európai és az erdélyi 15-17. századi régizene kutatása és korhű megszólaltatása terén nagy eredményeket ért el, hatására alakult meg több régizene-együttes. Babrik emlékét Erdély legrégebbi régizene együttesének vezetője, Deák Endre ápolja, aki a nagykárolyi reneszánsz ünnepségek idején megalakította a Bakfart Bálint Társaságot. A társaság a régizenét, hangsúlyozottan a lantkutatást végzi, a lantzenészek pártfogásával. A nagykárolyi Collegium együttes sikeresen működik, hasonlóan az Amaryllis együttes, felléptek a csíkszeredai régizene-fesztiválon. /László Bakk Anikó: In memoriam Babrik József. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

1996. augusztus 4.

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 5.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1081-1090




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998